Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...jogosultságát – a fennálló biztosításra tekintettel – e jogviszonyában is el kell bírálni. Az ellátások összegét ebben az esetben a minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapotképező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér harmincszázalékát (havi 23 400 forintot), illetve naptári napokra annakharmincadrészét (780 forintot). Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...levonásával számított adóelőleg-alapok összege)foglalkoztatónként nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annakharmincadrészét (2010-ben havi 22 050 forintot, illetve napi 735 forintot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...atársadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (a továbbiakbanminimálbér) alapján fizeti meg. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése értelmében a biztosítottegyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő egyéni vállalkozó ajárulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján érvényes minimálbér összege után fizet meg. Ez a rendelkezés nemalkalmazható abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűlegmunkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.