Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...lehet méltányosságból folyósítani.Az ellátás alapja csecsemőgondozási díj vonatkozásában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresénél, gyermekgondozási díj esetében a minimálbérnél nem lehet magasabb.A méltányosságból megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó időszakon belül az igénylőnek sem 180, sem 120 naptári napi jövedelme, a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Ha a biztosított naptári napi jövedelme vagy szerződés szerinti jövedelme a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés

Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
Részlet a válaszából: […] ...hatóságerre vonatkozó igazolásával rendelkezik,– aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, ésjövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,– a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezőkiskorú személy,– személyes gondoskodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozójövedelme havonta nem haladja meg a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér 30 százalékát, vagyis jelenleg a havi 19 650 forintot, ha ajogosultak társadalombiztosítási szempontból belföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.