5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
2. cikk / 5 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
3. cikk / 5 Kettős állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
4. cikk / 5 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
5. cikk / 5 Tb-járulék alapja
Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
