Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...erre vonatkozó előírása értelmében nem kell számba venni. Tehát a Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott (a minimálbér 18-szorosát, tehát 2019-ben 2 682 000 forintot kitevő) kereseti korlát számításánál mindössze az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó időszakon belül az igénylőnek sem 180, sem 120 naptári napi jövedelme, a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Ha a biztosított naptári napi jövedelme vagy szerződés szerinti jövedelme a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen az Mt. minden egyes szakaszát alkalmazni kell a foglalkoztatás során, pl. kötelező a munkabérfizetés, amelynek összegét a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló szabályok figyelembevételével kell megállapítani. A munkabér után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével kell megfizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Elláthatja 0 forintos megbízási díj ellenében a kft. ügyvezetését egy olyan magánszemély, aki semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, vagy ebben az esetben mindenképpen fizetni kell neki biztosítási kötelezettséget eredményező összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónak minősül, akit havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel, azaz a társaságnak legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével meg kell fizetnie utána a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...a hallgatói jogviszony megszűnését követően már – tényleges tagi jövedelem hiányában is – havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettség alá esnek – a megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az őstermelői tevékenység bevételének (az önálló tevékenység bevételeként kell kezelni). A mezőgazdasági őstermelő alapesetben a minimálbérnek megfelelő összeg után a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Egyszemélyes kft. tagjának és ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Keletkezik-e a T1041 számú nyomtatványon bejelentendő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, illetve az ügyvezetőnek, aki nem tagja a társaságnak, ha mindketten rendelkeznek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér után? Kell fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után, ha időközben nyugdíjba vonul?
Részlet a válaszából: […] ...E szabályok értelmében csak akkor tartozik biztosítási kötelezettség alá, ha a járulékalapot képező tárgyhavi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]. Amennyiben biztosítottnak minősül, akkor őt a 12T1041...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása

Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülővállalkozási jogviszonyban) az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetvenaptári napokra annak harmincadrészét, szintén az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.
1
2
3
5