Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ami azt jelenti, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kisadózó bt. ügyvezetője

Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást pedig ebben az esetben is legalább a minimálbér 30 százalékát (tehát 167 400 × 30 százalék = 50 220 forintot) alapul véve meg kell fizetni, nincs tehát jelentősége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabérfizetés, amely után az általános szabályok szerint valamennyi közterhet meg kell fizetni. A munkabér megállapítása során a minimálbérről, illetve a garantált bérminimumról szóló rendelkezéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Betéti társaság nyugdíjas beltagja

Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben is, ha az a saját tulajdonú vállalkozásban valósul meg. Ebben az esetben is kell tehát munkabért fizetni, figyelembe kell venni a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályozásokat, illetve az Mt. egyéb előírásait is. Felhívjuk továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...nem vesz ki jövedelmet. Ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozóként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Beltag munkaviszonya

Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, e jogviszonya alapján társas vállalkozónak minősülne, és havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével meg kellene fizetni utána a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...időszak egy részében – valóban társas vállalkozóként isbiztosított, 2005. és 2006. években az egyéni vállalkozásában köteles aminimálbérnek megfelelő összeg figyelembevételével a társadalombiztosítási, azegészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, kivételt csak a társas vállalkozó minimális járulékalapja képez. Ebben az esetben kizárólag a Tbj-tv. által előírt – a minimálbérrel egyező – összeghatárig nem realizált jövedelem is járulékalapot képezhet. Ezt meghaladóan azonban nincs mód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységi körbe eső) tényleges munkavégzést..." Ilyen esetben jó megoldásnak kínálkozik, hogy a vezetői tisztség ellátására – a minimálbér 30 százalékát el nem érő díjazással – megbízási jogviszonyban kerüljön sor, így ez teljes járulékmentességet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.