Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...összegére tekintet nélkül, míg más jog­viszony – pl. megbízás – esetén pedig a törvényben meghatározott minimális összeget – a minimálbér 30 százalékát – elérő jövedelem esetén ugyancsak biztosítási jogviszony keletkezik [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése]. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka, amely 2015. január 1-jétől havi 52 500 forint összegű fizetési kötelezettséget jelent. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy a munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetén a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál.Ha a magánszeméllyel szemben nincs, és az adóévben várhatóan nem is keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...állam nem fizet tovább az eltartott nagykorúakegészségügyi ellátásáért. 2007. április 1-jétől a minimálbér 9 százalékának megfelelőösszegű egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében jogosultak az alapvetőtermészetbeni ellátásra.A Tbj-tv. 16. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozójövedelme havonta nem haladja meg a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér 30 százalékát, vagyis jelenleg a havi 19 650 forintot, ha ajogosultak társadalombiztosítási szempontból belföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.