Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; valamint a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Ekhós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adózást választotta, nyilvánvalóan igazoltan rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal is, amelyben minden hónapban legalább a minimálbérnek megfelelő összeget szerez. Ennek hiányában ugyanis az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése alapján nem nyugdíjasként csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...venni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát, azaz 2016-ban a 166 500 forintot [2011. évi CXCI. tv. 10. § (2) bekezdése, illetve 13. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A minimálbér alapul­vételével a nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér 150 százalékának alapulvételével az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzéseérdekében tett nyilatkozat szerinti összeg, ilyen nyilatkozat hiányában aminimálbér, illetve a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása mindennapjára számítva a minimálbér harmincadrésze, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...összege36 000 forint, a nyugdíjas havonta maximum a mindenkori kötelező legkisebbmunkabér összegét szerezheti meg jövedelemként. 2010-ben a minimálbér összege73 500 forint.Fontos, hogy a jogosultság esetleges megszüntetésénekvizsgálatánál a bruttó keresetekre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy vállalkozásukban legalább a minimálbéralapulvételével meg kell fizetniük a járulékokat.A betegszabadság kiadásának tekintetében az Mt. 137. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozójövedelme havonta nem haladja meg a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér 30 százalékát, vagyis jelenleg a havi 19 650 forintot, ha ajogosultak társadalombiztosítási szempontból belföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll a minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, azaz a kivét, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozói nyugellátások.Tekintve azonban, hogy munkaideje nem éri el a teljes munkaidőt, elképzelhető, hogy munkabére is alatta marad a minimálbérnek. Ebben az esetben az e jogviszonya alapján szerzett szolgálati idejének a kiszámításakor a Tny-tv. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.