Táppénz mértéke

Kérdés:

50 vagy 60 százalékos táppénzre jogosult az a munkavállaló, aki 2022. szeptember 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2022. szeptember 26-tól 2022. október 3-ig keresőképtelen volt, ebből az utolsó 3 napra jogosult táppénzre, és a biztosítási jogviszonyai a következők voltak: 2004. szeptember 1-jétől 2021. június 13-ig munkaviszonyban állt, 2021. június 16-tól 2022. június 30-ig kiemelt összegű ápolási díjban részesült, 2022. július 1-jétől augusztus 31-ig álláskeresési járadékban részesült?

Részlet a válaszából: […] ...képező naptári napi alap 50 százaléka. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét (Eb-tv. 48. §).Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló munkavállalónak nincs 730...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen bevallási és járulékfizetési kötelezettség terheli azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki korábban munkaviszonyban állt, amely 2020. május 31-én megszűnt, ugyanakkor továbbra is baleseti táppénzben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...csak 2020-ban vált mezőgazdasági őstermelővé, vagy ezt megelőzően, és 2019. évi bevétele meghaladta a 8 millió forintot, akkor a minimálbér képezi a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék alapját, és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2019-ben 298 000 forint) 17,5 százalékával. Máshogy fogalmazva: a munkáltatónak nem kell szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; valamint a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatót a kedvezményre, amelynek mértéke a foglalkoztatott után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő szociális hozzájárulási adó. A 83/1987. MT rendelet, illetve egyéb jogszabály sem ír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...megjelent 5905. számú választ olvasva, úgy gondolom, hogy az idézett törvényhely [Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés b) pont] alapján beáll a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!A kérdésre adott válaszunk helyességét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (4) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 30/A. §-ának (1) bekezdése értelmében havi szinten a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Betéti társaság baleseti táppénzben részesülő ügyvezetője

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság ügyvezetői teendőket ellátó beltagjának, aki rendelkezett egy heti 36 órás munkaviszonnyal, amely megszűnt ugyan, de e jogviszonyra tekintettel továbbra is baleseti táppénzben részesül? Az ügyvezető e tevékenységéért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (1) bekezdése alapján havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével meg kellene utána fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2013-ban 98 000 forint) arányával, azaz ebben az esetben a kisadózó vállalkozó 1 naptári nappal 0,8 nap szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
1
2
3
4