11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje
Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
2. cikk / 11 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
3. cikk / 11 Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.
Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
4. cikk / 11 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
5. cikk / 11 Ápolási díj figyelembevétele a nyugdíj megállapításakor
Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ápolási díjat (20 100 forint), vagy a jelenleg érvényes minimálbért veszik figyelembe annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki 2003 októberétől édesanyja ápolása miatt ápolási díjban részesül, egyéb jövedelme nincs és az idén nyugdíjba kíván menni?
6. cikk / 11 TGYÁS és GYED várható összege
Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
7. cikk / 11 Ekho
Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
8. cikk / 11 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
9. cikk / 11 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
10. cikk / 11 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?