Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője

Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] ...képez, azzal, hogy amennyiben a társaság (pontosabban társas vállalkozónak minősülő) tagjáról van szó, ez havi szinten legalább a minimálbér vagy a garantált bér 112,5 százaléka. Ugyanakkor nem kell a minimumösszeggel számolni arra az időszakra, amelyre a tagnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a 2020. évi – támogatások nélkül számított – őstermelői bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (60 × 161 000 = 9 660 000 forintot), akkor a havi járulék-alap az éves minimálbér 15 százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Ápolási díj és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása

Kérdés: Folyósítható együttesen az ápolási díj és a rehabilitációs ellátás annak a munkavállalónak, aki az ellátások folyósítása mellett tovább kíván dolgozni jelenlegi munkahelyén? Milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy sem a munkahelye, sem az ellátásai ne kerüljenek veszélybe?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – a napi 4 órát, a rehabilitációs ellátást pedig akkor, ha a jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül a minimálbér 150 százalékát nem haladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált bérminimumra jogosult. A garantált bérminimum a jogalkotói szándék szerint az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Ez tehát azt jelenti, hogy a rokkantsági ellátás megállapítását követően ismét lehetőség nyílik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Ellátások alapja harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] ...Az első az Eb-tv. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárás, amely szerint a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Ha viszont a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. Így jövedelem felvétele nélkül az Art. 31. § (2)bekezdés szerinti járulékbevallásban legalább a minimálbér alapulvételével afoglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat egyaránt be kell vallania szülést követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (továbbiakban:éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek)mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebbmunkabér (minimálbér) összegét. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni egyrészt azt,hogy az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Munkaviszony megszüntetése előrehozott öregségi nyugdíj miatt

Kérdés: Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] ...kell. A rendelkezések szerint az egyes naptáriéveket külön-külön kell vizsgálni. Az éves "keretösszeg" az év első napjánérvényes minimálbér 12-szerese. Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapotképező) keresete ezen a keretösszegen belül marad, keresete mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
2
3