"Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 30. §-ában foglalt rendelkezések értelmében akollektív szerződés szabályozhatja egyrészről a munkaviszonyból származójogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésénekmódját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, másrészt a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...számításánál jövedelemként figyelembe veendő) havi jövedelme eléri-ea tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Amennyiben igen, akkor biztosított után 29 százaléktb-járulékot és tételes eho-t kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelmük [Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja] eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét.Bár a szerződések részleteit nem ismerjük, azt tudjuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységi körbe eső) tényleges munkavégzést..." Ilyen esetben jó megoldásnak kínálkozik, hogy a vezetői tisztség ellátására – a minimálbér 30 százalékát el nem érő díjazással – megbízási jogviszonyban kerüljön sor, így ez teljes járulékmentességet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...illetve 28. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat az időszakokat, amelyekre az egyéni vagy társas vállalkozó nem köteles a minimálbér alapulvételével járulékot fizetni: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
2