Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...kia biztosítás (feltételezve persze, hogy az igazgatótanácsi térítések összege eléria biztosításra előírt összeghatárt, azaz a minimálbér 30 százalékát). A Tbj-tv. 56/A. §-a alapján amennyiben a munkavállalót egymás tagállambeli székhelyű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...24 százalék a nyugdíj-biztosításijárulék, 5 százalék az egészségbiztosítási járulék.2009. július 1-jétől az érvényben lévő minimálbérkétszereséig kedvezményes járuléksáv kerül bevezetésre. Ezen sávban a bruttóbér után 29 százalék helyett 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...tanulót tanulószerződésalapján megillető pénzbeli juttatásnak az Szhj-tv. melléklete szerintelszámolható része, vagyis a juttatásnak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladóösszege (2007-ben 32 750 forint), továbbá a szakképzésben tanulószerződésnélkül részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] ...tagozatos hallgatója részére a gyakorlatiképzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a hónap első napjánérvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a havi 100 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...nem kívánjafoglalkoztatni – járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.A tanuló nyári gyakorlatának tartamára járó díjazása aminimálbér 15 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

AM könyv főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező dolgozó esetében

Kérdés: Használhatja-e egy munkavállaló az AM könyvet abban az esetben, ha rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és a feladat, amit el szeretne végezni, nem haladná meg havonta az 5 munkanapot, a díjazás pedig a havi 10 ezer forintot?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak az alkalmi munkavállalásból származóbérjövedelmét nem kötelező bevallania, ha ez a jövedelme kevesebb, mint aminimálbér éves összege, és az Szja-tv. alkalmazásában adóterhet nem viselőjárandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...juttatott bevételnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, deösszesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér haviösszegét meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül,feltéve, hogy a versenybíró legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...A fogyatékossággal élők a korábbi havi 2000 forintosösszeg helyett havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5százalékának megfelelő összeggel, azaz 2005-ben 2850 forinttal csökkenthetik azösszevont adóalapjuk után fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni 2004-ben, illetve 2005-ben egy korlátolt felelősségű társaságnál évközi szakmai gyakorlatukat töltő szakmunkástanulók részére kifizetett havi 7000 forint összegű jövedelem után abban az esetben, ha kötöttek tanulószerződést, illetve ha nem? Az eddigi gyakorlatban semmilyen közteherfizetés nem történt. Helyesen járt-e el a társaság? Folytatható-e a tanulók gyakorlati képzése kizárólag a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...– a tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak azSzhj-tv. melléklete szerint elszámolható része, vagyis a juttatásnak aminimálbér 50 százalékát meg nem haladó összege (2005-ben 28 500), továbbá aszakképzésben tanulószerződés nélkül részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...minimális összegéről az Szt. 2003. június 11-ig hatályos 44. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az 2002-től nem lehet kevesebb a minimálbér 6 százalékánál, azaz 3000 Ft-nál. Mivel az Szt. a tanuló részére adandó pénzbeli juttatásnak csak az alsó határát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
2