Közhasznú alapítvány által szervezett rendezvény

Kérdés: Veszélyezteti egy vállalat által a saját nyugdíjas dolgozói természetbeni és pénzbeli segélyezésére létrehozott alapítvány közhasznú státuszát, ha az alapító okiratba bekerül egy olyan kiegészítés, amelynek értelmében az alapítvány közhasznú tevékenységének minősül a továbbiakban a nyugdíjas-találkozó szervezése és menedzselése is? Ez konkrétan azt jelenti, hogy az alapítvány a nyugdíjasokat évente egyszeri alkalommal vendégül látja, amelynek keretében a rendezvényt megszervezi, a tárgyi és személyi feltételeket biztosítja, a költségeket viseli, beleértve az esetleges előadók költségeinek és tiszteletdíjának fizetését. Van valamilyen adóvonzata, és ha igen, mennyi a nyugdíjas-találkozó évenkénti megrendezésének?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér ötven százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás.A közhasznú alapítványból a közhasznú cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Tanulmányi támogatás

Kérdés: Adó-, illetve járulékköteles jövedelemnek számít egy kft., valamint nappali tagozatos egyetemi hallgatók között létrejött tanulmányi szerződés alapján fizetett tanulmányi támogatás abban az esetben, ha a támogatottak vállalják, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a támogatónál teljesítik, a szakdolgozatot a támogatónál készítik el, illetve a tanulmányok befejezését követően a támogatónál munkaviszonyt létesítenek legalább a támogatás időtartamával megegyező időre? A tanulmányok ideje alatt a támogatott folyamatosan kapcsolatot tart a támogató által kijelölt mentorokkal. A tanulmányi támogatás összege a tanulmányi eredményektől függően maximum havi 75 000 forint. Be kell jelenteni a diákokat a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás minősülhet, annak is havonta legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része [Szja-tv. 1. számú melléklet 4.12.1. b) pont]. Az e fölötti rész egyéb jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Szövetkezet által fizetett temetési segély járulékai

Kérdés: Milyen járulékkötelezettség keletkezik egy szövetkezet által a közösségi alapból a tagok részére fizetett temetési segély összege után? Összevonandó jövedelemnek számít ez az összeg, vagy adómentes bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt is, amely a szövetkezet közösségi alapjából nyújtott,egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér haviösszegének 50 százalékát meg nem haladó részt béren kívüli juttatásnakminősíti. (A béren kívüli juttatás után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyháziszemélyt – az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényesminimálbér alapulvételével 29 százalékos mértékű társadalombiztosításijárulékot, 8,5 százalékos (magánnyugdíj-pénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...– személyi jövedelemadó sem. (A teljesség kedvéért: amennyiben a tagok nem rendelkeznének heti 36 órás foglalkoztatással, akkor ugyan a minimálbér alapulvételével meg kellene utánuk fizetni a járulékokat, de ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen kellene is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett tagdíj (munkáltatói hozzájárulás) összegének azt a részét, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét. Jelenleg tehát 50 000 forint összeghatárig a munkáltató által átvállalt tagdíj, hozzájárulás mentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.