Jogalap nélkül kifizetett munkabér végrehajtása

Kérdés: A bírósági végrehajtás szabályai az irányadók a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén? Mi tekinthető helyes eljárásnak a letiltások sorrendiségének meghatározásakor, ha a munkavállalónak jogalap nélküli munkabér kifizetése keletkezik? Levonható a jogalap nélkül kifizetett munkabér a végrehajtói okirattal foganatosított gyermektartásdíjat és egyéb követeléseket megelőző sorrendben?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés. A munkáltatónak vagy munkaügyi perben, vagy ha a követelés mértéke nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor fizetési felszólítás útján van lehetősége érvényesíteni az igényét.A kérdésbeli esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Külföldi egyetemen tanuló magyar diák szakmai gyakorlata

Kérdés: Igénybe veheti a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó kedvezményeit az a cég, amely hathetes hallgatói szakmai gyakorlat keretében, hallgatói munkaszerződés alapján kíván foglalkoztatni egy külföldi egyetemen tanuló magyar fiatalt?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezmények vehetők igénybe, mintha a tanulmányait Magyarországon folytatná. Így hallgatói munkaszerződés esetén a díjazása havonta a minimálbér erejéig szja-mentes, nem terheli járulék és szociális hozzájárulási adó, valamint a kifizető élhet a Szocho-tv. 17/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] ...szó, akkor az adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér vagy a Tbj-tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban munkát végző személy havi járulékalapja nem éri el a minimálbért, és így nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a jövedelem után a kifizetőnek ennek ellenére le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíj-megállapítás során - bizonyos esetekben - lehet szerepe. Ha a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Apa ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásokra és kedvezményekre jogosult az apa gyermeke születése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt. A GYED összege az alapbér 70 százaléka, azonban maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Amennyiben az apa veszi igénybe a GYED-et, gyermek gondozása céljából igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés: A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek esetén - a gyermekszámhoz igazodó kiegészítő összegből áll.A támogatás alapösszege a kérelem benyújtásakor érvényes havi minimálbér bruttó összegével megegyező, 2024. évben 266.800 forint. A gyermekét egyedül nevelő, három vagy több gyermeket nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...válik, és valóban terheli minimális járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség. A járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni még akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 30 százaléka után a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló családi okok miatt 6 hét fizetés nélküli szabadságot kért, amit a munkáltató engedélyezett a számára?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében amennyiben a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a kieső naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.Amennyiben a c) pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságát - a fennálló biztosításra tekintettel - e jogviszonyában is el kell bírálni. Az ellátások összegét ebben az esetben a minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
1
2
3
…
146