Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] ...teendőket a társaságban. Ebben az esetben a társadalombiztosítási kötelezettségeket a cégben a tényleges munkabér (de legalább a minimálbér 30 százaléka) alapulvételével kell megfizetni utána, azzal, hogy kisadózóként csak akkor minősül nem főállásúnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozók adókedvezményére, ami azt jelenti, hogy az érintett után fizetendő szociális hozzájárulási adót a havi adóalap, de akár a minimálbér kétszeresének (2x138 ezer forint) a 19,5 százalékával lehet csökkenteni.Ami a kereseti korlátot illeti, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Kft.-ügyvezető jogállása

Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...is.Társas vállalkozóként – feltételezve hogy az ügyvezetésért díjazásban nem részesül – a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Többségi részesedéssel rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el a kft. ügyvezetését egy kft. tagja, akinek 50 százaléknál nagyobb részesedése van a cégben? A tag egyéni vállalkozóként is működik, ahol azonban semmilyen bevétele, illetve költsége nem keletkezik. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. évben az egyéni vállalkozásában, ha társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, amely után megfizette a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben eleget tesz a minimum-járulékfizetési kötelezettségének,azaz a tényleges kivétje vagy tagi jövedelme, de legalább a minimálbéralapulvételével megfizeti a járulékokat. Az érintett választása egyértelmű, atársaságban eleget tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek minősülő tárgyhavi tiszteletdíja eléri atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ezjelenleg 19 650 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, 655forintot [Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...akire akkorterjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képezőhavi jövedelme (tiszteltdíja) eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokraennek harmincadrészét. Természetesenannak nincs akadálya, hogy az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...ha az e tevékenységből származó, járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe vett) jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát, azaz jelenleg a havi 15 ezer forintot [Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja]. Ebben az esetben e jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.(2) Az (1) bekezdés g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.