Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése]. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka, amely 2015. január 1-jétől havi 52 500 forint összegű fizetési kötelezettséget jelent. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselő biztosítási kötelezettségéről abban az esetben beszélhetünk, amennyiben az adókötelesnek minősülő "napidíja" eléri a minimálbér harminc százalékát (30 450 forintot), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1015 forintot). Hozzátesszük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy a munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetén a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál.Ha a magánszeméllyel szemben nincs, és az adóévben várhatóan nem is keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Társadalombiztosítási azonosító jel

Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes magyar személyi igazolvánnyal).A nagykorú külföldi állampolgár a megállapodás megkötéséneknapján érvényes minimálbér (jelenleg 65 500 forint), a 18 évesnél fiatalabbgyermek és a magyarországi oktatási intézményben nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelmük [Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja] eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét.Bár a szerződések részleteit nem ismerjük, azt tudjuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.