Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...havi járulékalapot képező jövedelmet [60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így - mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát - csak szja és szociá-lis hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az egyházi szolgálati viszonyban állt, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Ellátások gyermek születésekor

Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított gyermekgondozási díjak összegét egybe kell számítani, és az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének a hetven százalékát (Eb-tv. 42/D. §, 62. §, Eb-tv. R. 38. §).(Kéziratzárás: 2021. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen megállapítható lesz.Ebben az esetben az ellátás alapja az Eb-tv. 42. §-ának (3) bekezdése értelmében a minimálbér kétszerese, tekintettel arra, hogy a jogosultság kezdőnapját (amely jelen esetben a szülés napja lesz) közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...– az ügyvezető társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel – a minimál-bér 112,5 százalékával nő, illetve meg kell fizetni utána a minimálbér 150 százalékának alapulvételével a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.