316 cikk rendezése:
1. cikk / 316 Elszenvedett baleset minősítése
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre a munkavállaló abban az esetben, ha reggel az otthonában – mint utóbb megállapítást nyert – csonttöréssel járó balesetet szenvedett, a munkáltatójának jelezte, hogy a munkahelyére menet felkeresi a szakrendelést, majd onnan fog érkezni a munkahelyére, de sajnálatos módon a rendelő lépcsőjén megbotlott, elesett, melynek következtében egy újabb, súlyos bokasérülést is elszenvedett? A munkavállaló előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz.
2. cikk / 316 Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
3. cikk / 316 Üzemi baleset minősítése
Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem jogosult baleseti táppénzre az az autószerelőként dolgozó munkavállaló, aki 2025. szeptember 5-én a munkahelyén a saját autója javítása közben egy kábelben megbotlott, és olyan szerencsétlenül esett el, hogy több helyen is eltört a karja, és az orvosai tájékoztatása szerint a gyógyulása hosszú időt fog igénybe venni? A kifizetőhely tájékoztatása szerint nem kaphat baleseti táppénzt, mert a saját autóját javította.
4. cikk / 316 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
5. cikk / 316 Duális képzés minősítése árvaellátás megállapítása során
Kérdés: Tanulmányok folytatásának minősül az árvaellátás szempontjából, ha egy duális képzés keretében tanuló nagykorú munkavállaló szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik?
6. cikk / 316 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
7. cikk / 316 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
8. cikk / 316 Kivételes rokkantsági ellátás összege
Kérdés: Mekkora összegű kivételes rokkantsági ellátást kaphat az a személy, aki a szükséges biztosítási idő hiányában nem jogosult a rokkantsági ellátásra?
9. cikk / 316 Nyelvtanfolyam finanszírozása
Kérdés: Milyen módon fizetheti ki a munkavállalók nyelvtanulása érdekében foglalkoztatott angolnyelv-tanár számláit egy alapítvány a munkavállalók helyett, és milyen adó- vagy járulékvonzata van ezeknek a kifizetéseknek? A kuratórium tagjai vagy a kuratórium elnöke kaphatnak ilyen jellegű támogatást az alapítványtól? Ha igen, akkor annak milyen adó- és járulékvonzata van?
10. cikk / 316 Baleset üzemi jellegének vizsgálata meglévő alapbetegség esetén
Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?
