Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...végez munkát, illetve más társaság tagjaként személyesen közreműködik, nem befolyásolja a megbízásban ellátott vezető tisztség minősítését, ennek kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége. Ebben az esetben ugyanis,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéb meghatározott feltételek fennállása mellett az jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, aki az igényléskor keresőtevékenységet nem végez, azzal, hogy az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...a felek kompetenciájába tartozik, így amennyiben ők a munkaviszony mellett döntenek, abba a hatóság nem avatkozhat bele, a jogviszony átminősítésére ilyenformán nincs lehetősége. Ugyanez vonatkozik a munkaidő nagyságára is, az adóhatóság nem kifogásolhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Kft.-tag szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Megilleti 2013-ban is a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagját, aki 2012. július 1-jétől tagi jogviszonya alapján igénybe vette a kedvezményt, amely de minimis támogatásnak minősült, 2013. január 1-jétől viszont munka­viszony keretében, részmunkaidőben látja el a feladatait?
Részlet a válaszából: […] ...kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint– foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy– tartós foglalkozási rehabilitációt igényel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Kétszemélyes kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el az a kétszemélyes, papír-írószer üzletet működtető kft., amelynek tagjai heti kétórás részmunkaidős munkaviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységüket, és emellett mindketten személyesen is közreműködnek megbízási jogviszonyban, nulla forint megbízási díjért? Ebben az esetben csak a munkaviszony alapján merül fel a járulék- és adófizetési kötelezettség, vagy kell fizetni a megbízási jogviszony alapján is? Szerződéskötéskor a foglalkoztatói oldalon minden esetben a taggyűlés, azaz a két tag együttesen ír alá.
Részlet a válaszából: […] ...Ellenkező esetben színlelt szerződésről lehet szó, amelyegy adóhatósági ellenőrzés során a valódi tartalom szerinti minősítés törvényielvéből fakadóan [Art. 1. § (7) bekezdése] átminősítésre kerülhet annak összesadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.