24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 24 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
3. cikk / 24 Nyugdíjbiztosítási adatok
Kérdés: Hogyan kaphat információt a munkavállaló arról, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, illetve, hogy minden korábbi munkáltatója megtette-e a rá vonatkozó bejelentést?
4. cikk / 24 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki betöltötte a 65. életévét, de nem vette még igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor egyéni vállalkozásában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól?
5. cikk / 24 Őstermelő közterhei
Kérdés: Kötelezett 2022. október 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy mezőgazdasági őstermelő, aki 2021-ben az őstermelői tevékenységéből nem szerzett bevételt, augusztus 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, azóta azonban nincs másik vállalkozása?
6. cikk / 24 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
7. cikk / 24 Őstermelők családi gazdaságának tagja
Kérdés: Létesíthetne valamilyen módon munkaviszonyt egy őstermelők családi gazdaságának tagja és vezetője a gazdaságban, aki egyébként jelenleg főállású egyéni vállalkozóként fizeti a közterheket?
8. cikk / 24 Családi gazdaság
Kérdés: Visszamenőlegesen szűnik meg egyéni vállalkozóként a biztosítása egy családi gazdaság vezetőjének, aki a növénytermesztés mellett mezőgazdasági szolgáltatást is végez egyéni vállalkozás keretében, de élni szeretne a jogszabály adta lehetőséggel, amely alapján a kiegészítő szolgáltatást is őstermelőként végezheti? A családi gazdaság másik két tagját, a fiát és a feleségét egyéni vállalkozóként alkalmazta. Visszamenőleg mindhárman őstermelőként válnak biztosítottá ebben az esetben? Korábban őstermelőként egyikük sem fizetett járulékot. A család már hosszú évek óta végzi a mezőgazdasági és a kiegészítő tevékenységet is.
9. cikk / 24 Álláskeresési járadék megbízási jogviszony alapján
Kérdés: Valóban jogosult lehet álláskeresési járadékra az a személy is, aki korábban megbízásos jogviszonyban állt? Elegendő az álláskeresési járadék igényéhez a megbízó által kiállított igazolólap egy megbízásos jogviszonyban álló személy esetében, vagy egyéb módon kell azt igazolni?
10. cikk / 24 Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
