9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe veheti a munkáltató a dolgozót a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában abban az esetben, ha nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személy állapotára vonatkozó orvosi szakvéleménnyel, ám a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó határozat alapján egyértelműen megállapítható az érintett egészségi állapota?
2. cikk / 9 Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
3. cikk / 9 Tartós keresőképtelenség
Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
4. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállalók
Kérdés:
Figyelembe vehető megváltozott munkaképességű foglalkoztatottként a rehabilitációs hozzájárulás megállapításakor az a két dolgozó, akik rendelkeznek súlyos fogyatékos minősítéssel, amin a szakorvosok a végleges állapotot tüntették fel?
5. cikk / 9 Rehabilitációs Kártyával rendelkező munkavállaló
Kérdés: Elegendő bemutatni a Rehabilitációs Kártyát, és nyilvántartásba venni az adatait, vagy a foglalkoztatónál kell tartani a kártyát abban az esetben, ha egy rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalót figyelembe szeretnének venni létszámot csökkentő főként a rehabilitációshozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség megállapításánál?
6. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás összegének csökkentése szempontjából megváltozott munkaképességűként az a munkavállaló, aki az OTF Orvosszakértői Intézet által kiállított szakvéleménnyel rendelkezik, amely 1993-ban az 53/1992. Korm. rendelet alapján került kiállításra, és végleges állapotot rögzít?
7. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
8. cikk / 9 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
9. cikk / 9 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?