31 cikk rendezése:
11. cikk / 31 Műszakpótlék megállapítása
Kérdés: Hogyan kell fizetni a műszakpótlékot abban az esetben, ha egy két műszakban működő munkáltató esetén az első műszak 5.30-tól 14.00 óráig, a második műszak pedig 14.00 órától 22.30-ig tart? A munkaidő mindkét esetben tartalmaz 30 perc munkaközi szünetet is.
12. cikk / 31 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: Kell-e fizetni a szombati és a vasárnapi munkavégzésért 50, illetve 100 százalékos pótlékot egy bevásárlóközpontban hétvégén is nyitva tartó üzlet munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalói részére? A dolgozók napi munkaideje meghaladja a 8 órát, ezért 14 órától műszakpótlékot kapnak. Helyes-e ez az eljárás?
13. cikk / 31 Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: A közelmúltban voltam egy munkaügyi előadáson, és az ott feltett kérdésemre kapott válasz összezavart. A munkáltató által készenléti jellegűnek minősített munkakörben az Mt. 119. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha halottszállító munkakörben 24 órában 2 embert foglalkoztat, akik hatóránként váltják egymást? A 24 óra teljes egészében órabérben van kifizetve, amihez 14-22 óráig 20 százalék délutáni, illetve 22-06 óráig 40 százalék éjszakai pótlék járul..
14. cikk / 31 Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje
Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
15. cikk / 31 Pihenőnap kiadása állattenyésztéssel foglalkozó munkáltató esetében
Kérdés: Egy pulykahizlalással foglalkozó szövetkezetben a dolgozók szombaton és vasárnap is dolgoznak, mert az alacsony létszám miatt a helyettesítés nehezen oldható meg, emiatt a pihenőnapokat sem tudják mindig kiadni. Hogyan adhatják ki a pihenőnapot a törvények betartásával, illetve mennyi ideig késhetnek a pihenőnapok kiadásával?
16. cikk / 31 Készenléti idő nyilvántartása
Kérdés: Egy megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatónál 24/48 órában dolgoznak a munkavállalók. Milyen munkajogi szabály írja elő a készenléti idő nyilvántartását, illetve megkülönböztetését?
17. cikk / 31 Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása
Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
18. cikk / 31 Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése
Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
19. cikk / 31 Rendészek munkarendje
Kérdés: Egy kft. 3 fő rendészt szeretne alkalmazni úgy, hogy 24 óránként váltják egymást, megszakítás nélküli munkarendben. 3 fő alkalmazásával, valamint a törvények pontos betartásával megvalósítható-e ez? Milyen munkaidőkeretet érdemes alkalmazni ebben az esetben? Milyen juttatásokat kell fizetni a dolgozók részére?
20. cikk / 31 Biztonsági őrök foglalkoztatása
Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?