Találati lista:
1. cikk / 316 Nők nyugdíjazása
Kérdés: Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?
2. cikk / 316 Külföldről végzett megbízás
Kérdés: Helyesen járt el a magyar vállalkozás, amikor nem vont le társadalombiztosítási járulékot egy iráni állampolgárságú, Franciaországban élő és dolgozó személytől, akivel megbízási szerződést létesített, amelyben a felek rögzítették, hogy a megbízott Franciaországból online végzi a feladatát, Magyarország területére nem lép be? A megbízott A1-es igazolást is becsatolt, és magyar tajszámmal nem is rendelkezett. Jogosan követeli a francia egészségbiztosító a magyar foglalkoztatótól a járulék Franciaországba történő befizetését?
3. cikk / 316 Gyermektartásdíj-hátralék letiltása megbízási díjból
Kérdés: A végrehajtó munkabérletiltást adott ki a foglalkoztató részére annak érdekében, hogy a megbízottól a tartozást munkabérletiltás keretében vonja le. A letiltásról értesülve a megbízott panaszt terjesztett elő a foglalkoztatónál, mert álláspontja szerint a megbízási díj nem munkabér, ezért nem lehet munkabérként kezelni, így letiltani. Mi minősül helyes munkáltatói eljárásnak?
4. cikk / 316 Járulékfizetés többes jogviszonyban
Kérdés:
Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?
5. cikk / 316 Biztosított társas vállalkozó ellátásai
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzellátásra, majd később CSED-re és GYED-re az a személy, aki heti 40 órás bejelentett munkaviszonyban áll egy cégnél, és emellett egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, ahol biztosítottként szerepel 1452 „Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett” kóddal, 1210 FEOR-számmal? Befolyásolja a jogosultságot, ha a tulajdonrésze megváltozik a kft.-ben, de a jogviszony nem módosul?
6. cikk / 316 Biztosítási kötelezettség
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége egy magyar vállalkozás által megbízási szerződés keretében foglalkoztatott magyar-amerikai kettős állampolgárnak, aki rendelkezik magyar lakcímmel, viszont a szerződés alapján a tevékenységet Amerikában végezné? Terheli a kifizetőt társadalombiztosításijárulék-levonási, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a hatályos magyar–amerikai szociálpolitikai egyezmény alapján? Amennyiben nem, akkor kifizetőként milyen igazolás beszerzése szükséges a megbízott magánszemélytől a mentesség igazolására?
7. cikk / 316 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
8. cikk / 316 Külföldi megbízottak
Kérdés: Van valamilyen regisztrációs bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatónak abban az esetben, ha külföldi személyekkel (EGT + Svájc állampolgárai és harmadik országbeli állampolgárok) szeretnének megbízási szerződést kötni olyan feladatok ellátására, amit kizárólag külföldről végeznek, tehát nem lépnek be Magyarország területére? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonására, illetve kell szociális hozzájárulási adót fizetni a megbízottak után?
9. cikk / 316 CSED- és GYED-jogosultság több jogviszony esetén
Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?
10. cikk / 316 Rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási idő
Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?
