9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Egyesület által alapított díj
Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
2. cikk / 9 Adószámos magánszemély megbízási díja
Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
3. cikk / 9 Szabadalom értékesítése
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
4. cikk / 9 Kettős állampolgár megbízási díja
Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
5. cikk / 9 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
6. cikk / 9 Kültag munkavégzésének közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
7. cikk / 9 Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
8. cikk / 9 Megbízási díj járulékai
Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
9. cikk / 9 Megbízási jogviszony közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
