21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Evás bt. nyugdíjas beltagjának járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el az az Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság, amely a személyesen közreműködő nyugdíjas beltagja után kizárólag a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg, mert a tag semmilyen jövedelemben nem részesül?
2. cikk / 21 Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
3. cikk / 21 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
4. cikk / 21 Gépjárművezetők megbízási jogviszonya
Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
5. cikk / 21 Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
6. cikk / 21 Mérkőzésvezetők közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az az NB I-es sportegyesület, amely a szövetség által kiküldött mérkőzésvezető bírók díját versenybírói költségelszámolás alapján fizeti ki, és kizárólag a 11 százalék ehót fizeti meg a kifizetett díj után?
7. cikk / 21 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
8. cikk / 21 Mérkőzésvezetők és sportolók jövedelme
Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia egy sportegyesületnek a futballmérkőzést vezető bírók, illetve segédbírók részére kifizetett jövedelemből? Milyen jövedelemnek minősül a kifizetett összeg? Milyen módon számolható el a kifizetett utazási költségtérítés? Hogyan fizethető ki a sportolók jövedelme?
9. cikk / 21 Sportrendezvényen közreműködő versenybírók közterhei
Kérdés: A hatályos jogszabályok értelmében milyen közterhek terhelik egy amatőr sportegyesület által rendezett sportrendezvényen közreműködő versenybírók részére kifizetett juttatást?
10. cikk / 21 Önálló tevékenységet végző magánszemély utáni közterhek
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az után az önálló tevékenységet végző magánszemély után, aki számlát állít ki?
