23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
2. cikk / 23 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
3. cikk / 23 Főiskolai hallgató beltag közterhei
Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
4. cikk / 23 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
5. cikk / 23 Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
6. cikk / 23 Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei
Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
7. cikk / 23 Külföldi ügyvezető közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?
8. cikk / 23 Megbízási díj utáni százalékos eho
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, tevékenységéért havi 10 000 forint megbízási díjat kap. Főállású munkaviszonyában megfizetik utána a tételes eho-t. Kell-e százalékos eho-t fizetni a megbízási díj után? Hogyan kell önellenőrizni a korrekciót, ha a bevallásokat már elküldték?
9. cikk / 23 Kft. közterhei különböző jogviszonyokban
Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
10. cikk / 23 Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás
Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
