Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...30. §-a alapján avezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait (Ptk.474-483. §) kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Kiskorú filmszínész jövedelmének kifizetése

Kérdés: Milyen jogcímen fizethető ki annak a 12 éves gyermekszínésznek a több százezer forint öszszegű javadalmazása, aki egy készülő filmben főszerepet játszik?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ágazati miniszter ezt külön szabályozta. A kifizetésrejellemzően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, leginkább megbízásijogviszony keretében kerülhet sor.A filmszínésznek megbízási szerződés alapján kifizetettdíjazás adózására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell meghatározni. Tekintve, hogy itt önállótevékenységről van szó, tehát ennek megfelelően kell a jövedelmet, illetve amegbízás szabályai alapján kell a biztosítási és járulékfizetésikötelezettséget megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Versenybírók díjazásának közterhei

Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatja az egyesület, ezért annyi megjegyzéssel élünk, hogy aversenybírók biztosítási jogviszonyát jellemzően a megbízási jogviszonybanállókra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni, kérdéses esetünkben is ezttartjuk valószínűnek. (Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.
1
2