17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
2. cikk / 17 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 17 Megbízási jogviszony munka-viszonnyá történő átalakítása
Kérdés: Jár valamilyen hátránnyal a foglalkoztató részére, ha az ekho szerinti közteherfizetést választó, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas személy jogviszonyát átalakítja munkaviszonnyá? Számításai szerint így jobban jár, hiszen mentesül a kifizetőt terhelő ekho alól, a szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnie.
4. cikk / 17 Lengyel állampolgárok foglalkoztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
5. cikk / 17 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
6. cikk / 17 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
7. cikk / 17 7-es adószámmal rendelkező magánszemély foglalkoztatása
Kérdés: Milyen bejelentési, illetve egyéb kötelezettsége van egy alapítványnak abban az esetben, ha 7-es adószámmal rendelkező magánszemélyt foglalkoztat, aki rendelkezik heti 36 órás főállással? A foglalkoztatott nettó 50 000 forint megbízási díjat kért, és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott, így a megállapított díjazása 71 125 forint. Milyen összeget kell szerepeltetnie a megbízottnak az általa kiállított számlán?
8. cikk / 17 További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése
Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
9. cikk / 17 Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
10. cikk / 17 Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
