17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szakszervezeti tagdíj
Kérdés: Melyek azok a foglalkoztatási jogviszonyok, amelyekben nincs lehetőség 2024. január elsejétől a munkáltatói levonás útján teljesíteni a szakszervezetitagdíj-fizetési kötelezettséget, és kik azok a munkavállalók, akik számára a lehetőség továbbra is megmarad, és a törvény hatálybalépésével is munkáltatói levonással tesznek eleget az érdekképviseletitagdíj-fizetésnek?
2. cikk / 17 Öregségi nyugdíjas tanár munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhatja el a helyi iskola felkérését egy 63 éves öregségi nyugdíjas tanárnő úgy, hogy ne veszítse el a már megszerzett ellátásra való jogosultságát?
3. cikk / 17 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
4. cikk / 17 Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
5. cikk / 17 Mérkőzésvezetők közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az az NB I-es sportegyesület, amely a szövetség által kiküldött mérkőzésvezető bírók díját versenybírói költségelszámolás alapján fizeti ki, és kizárólag a 11 százalék ehót fizeti meg a kifizetett díj után?
6. cikk / 17 Mérkőzésvezetők és sportolók jövedelme
Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia egy sportegyesületnek a futballmérkőzést vezető bírók, illetve segédbírók részére kifizetett jövedelemből? Milyen jövedelemnek minősül a kifizetett összeg? Milyen módon számolható el a kifizetett utazási költségtérítés? Hogyan fizethető ki a sportolók jövedelme?
7. cikk / 17 Sportrendezvényen közreműködő versenybírók közterhei
Kérdés: A hatályos jogszabályok értelmében milyen közterhek terhelik egy amatőr sportegyesület által rendezett sportrendezvényen közreműködő versenybírók részére kifizetett juttatást?
8. cikk / 17 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
9. cikk / 17 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
10. cikk / 17 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?