Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.A szülési szabadság tartama tehát 24 hét, amelyet – amennyiben a felek vagy kollektív megállapodás eltérően nem rendelkezik – úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy EGT-országállampolgáráról, avagy olyan ország polgáráról van-e szó, amely országgalhazánknak hatályos szociálpolitikai megállapodása van. Az EGT-állampolgárok esetében ugyanis az uniós szabályok,míg a legutóbb említett személyi kör esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék alapjába beszámít, mivel a kifizetés tulajdonképpeni jogcíme továbbra sem derül ki. Természetesen a felek megállapodása a döntő a juttatási jogcím meghatározásánál, a kérdés alapján mégis úgy véljük, hogy a kifizetett átlagkereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.