22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés:
Szabadságnak minősül a szombati és a vasárnapi nap abban az esetben, ha egy megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál dolgozó munkavállaló 10 napos szabadságot igényel olyan időszakra, amely alatt a beosztása szerint szombaton és vasárnap is dolgozott volna?
2. cikk / 22 Munkaidő beosztása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
3. cikk / 22 Munkáltató által elrendelt képzés
Kérdés: Jár munkabér, illetve pótlék a munkáltató által elrendelt, jogszabály által előírt képzés idejére az alábbi esetben? Az érintett dolgozókat egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják, 6.00-14.20-ig tart a munkaidejük, de általában hamarabb befejezik a munkát, így havonta 8-24 órával kevesebbet dolgoznak, mint a keret szerinti tényleges munkaidejük, viszont a kieső időre is megkapják a munkabérüket. Túlórának minősül a képzés időtartama, ha munkaidőn túl zajlik, hetente három alkalommal kb. egy hónapon keresztül? Kell pluszban fizetni a képzésre annak ellenére, hogy arra az időre is megkapják a dolgozók a bérüket, amikor ténylegesen nem dolgoznak? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatban? Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak azon munkavállalók esetében, akik távolabbi helyekről járnak be dolgozni, és a tanfolyam miatt csak kb. 1-1,5 óra várakozással tudnak este hazaérni? A dolgozók a havi bérlettérítést 100 százalékban megkapják.
4. cikk / 22 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?
5. cikk / 22 Munkaidő beosztása magasabb napi munkaidő esetén vagyonvédelmi cégnél
Kérdés: Foglalkoztathat két munkavállalót egy vagyonvédelmi feladatokat ellátó cég törvényesen olyan módon, hogy ugyanazon az őrzési területen az egyik héten hétfőtől vasárnapig az egyik, a másik héten a másik dolgozó látja el a feladatokat 16.00 órától másnap reggel 7.30-ig, azaz napi 15,5 órás munkaidőben? Hogyan kell helyesen nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, tekintettel arra, hogy több helyen olvasható, hogy a jelenléti ív nem megfelelő erre a célra?
6. cikk / 22 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
7. cikk / 22 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
8. cikk / 22 Munkaszüneti napi munkavégzés idejére elrendelt rendkívüli munkavégzés
Kérdés: 50 százalékos vagy 100 százalékos mértékű rendkívüli pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon munkavégzési kötelezettsége van, és 8 óra helyett 12 órát kellett dolgoznia, azaz a munkáltató 4 óra rendkívüli munkavégzést rendelt el?
9. cikk / 22 Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
10. cikk / 22 Túlóraszámla
Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
