28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
2. cikk / 28 Munkaszerződés módosítása
Kérdés:
Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállalók nem akarják elfogadni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, mert úgy vélik, hogy a módosítás kedvezőtlen lenne a számukra? Felmondhat a munkáltató azoknak a munkavállalóknak, akik nem fogadják el a módosítást?
3. cikk / 28 Munkabér megállapítása
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha teljesítménybért is szerepeltet a munkavállaló bérelszámolási lapján annak ellenére, hogy a dolgozónak nincs tudomása arról, hogy teljesítménybérben is megállapodtak? A bérelem összege minden hónapban eltérő, de az elszámolásból nem állapítható meg, hogy mi alapján történt a teljesítmény elszámolása.
4. cikk / 28 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés:
Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?
5. cikk / 28 Kötelezés otthoni munkavégzésre
Kérdés: Kötelezheti a munkáltató otthoni munkavégzésre a dolgozóját abban az esetben is, ha a munkavállaló úgy ítéli meg, hogy az otthonában folyó átalakítási munkálatok miatt munkavégzése aránytalanul nehezebb terhet jelentene, mint a munkáltatói székhelyen?
6. cikk / 28 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
7. cikk / 28 Munkaszerződés módosítása GYED alatt
Kérdés: Módosítható a fizetés nélküli szabadságon lévő, GYED-ben részesülő munkavállaló munkaszerződése közös megegyezéssel? A veszélyhelyzet miatt kialakult nehézségek arra kényszerítették a munkáltatót, hogy megállapodjon a munkavállalóival a munkaidő 8 óráról 4 órára csökkentéséről, és rendezni kívánja a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó szerződését is. Milyen negatív változásokkal jár ez a változás a munkavállalóra nézve?
8. cikk / 28 GYES lejárta
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, akinek a legkisebb, harmadik gyermeke 2020. március 29-én lesz 3 éves, de csak szeptembertől veszik fel az óvodába, ezért szeretne vele otthon maradni? Főállású anyaként jogosult lesz gyermeknevelési támogatásra?
Abban az esetben, ha tovább is otthon szeretne maradni, pontosan meg kell mondania a munkáltatónak, hogy mennyi időre kívánja még igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot?
Abban az esetben, ha tovább is otthon szeretne maradni, pontosan meg kell mondania a munkáltatónak, hogy mennyi időre kívánja még igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot?
9. cikk / 28 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
10. cikk / 28 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
