11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
2. cikk / 11 Alapbérbe beépített pótlékok
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
3. cikk / 11 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
4. cikk / 11 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekkel jár egy 9 éve a cégnél dolgozó munkavállaló kérésére külföldi munkavégzés miatt engedélyezett 4 hónapos fizetés nélküli szabadság? A dolgozó erre az időszakra megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Hogyan kell elszámolni a felmondási időt és a végkielégítést a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén? Köteles a cég ugyanabban a munkakörben, munkabérrel, munkaidőben foglalkoztatni, mint a fizetés nélküli szabadság előtt? A munkavállaló a kérelmében nem tért ki ezekre a kérdésekre.
5. cikk / 11 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
6. cikk / 11 Munkába visszatérő kismama
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a munkába visszatérő kismama esetében 2012-ben és 2013-ban abban az esetben, ha a gyermek 2 éves, tartósan beteg, és a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt? Hogyan kell kiszámolni a kismamának járó szabadságot?
7. cikk / 11 Korhatár előtti ellátás, rokkantsági ellátás megszüntetése
Kérdés: Mit jelent pontosan az a mondat, hogy a 2012. január 1-jétől bevezetett rokkantsági ellátás és korhatár előtti ellátás megszüntetésére azért kerül sor, mert "...foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor"? Korábban a korengedményes nyugdíjasnak, illetve a rokkantnyugdíjasnak előre be kellett jelentenie, ha jogviszonyt létesít? Mit kell tennie annak, aki már január 1-je előtt munkaviszonyban, tagi jogviszonyban állt?
8. cikk / 11 Levonás munkabérből munkafegyelem megsértése miatt
Kérdés: Jogszerűen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha munkafegyelem megszegése miatt, nevelési célzattal a munkavállalókat különböző fix összegű munkabérlevonással bünteti? A munkavállalóknak a munkaviszony létesítésekor vagy a munkaviszony fennállásának időtartama alatt alá kell írniuk egy olyan tartalmú hozzájáruló nyilatkozatot, amelynek értelmében tudomásul veszik, hogy a munkáltató a munkabérükből a megjelölt szabálytalanságokért, kötelezettségszegésekért (pl. késés, alkoholfogyasztás, dohányzás) az előre meghatározott forintösszegeket a munkabérükből közvetlenül levonhatja.
9. cikk / 11 Átmeneti járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Megmarad-e az átmeneti járadékra való jogosultsága annak a személynek, aki az ellátás igénybevétele mellett szeretne munkát vállalni? Van-e valamilyen bejelentési kötelezettség ezzel kapcsolatban?
10. cikk / 11 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
