CSED megállapítása több jogviszony esetén

Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet. Előfordulhat azonban, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a szülési szabadság a szülés várható időpontjához képest négy hétnél korábban kiadásra kerül, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadságát. Az anya egybefüggő huszonnégy hét (168 nap) szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét (28 nap) a szülés várható időpontja elé essen.A szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni.Fontos változás, hogy a nem biztosított és egészségügyiszolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodástköthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyiszolgáltatásának biztosítására.A megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Tb-kifizetőhelyi költségtérítés

Kérdés: Előírja-e valamilyen jogszabály, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyek a költségtérítés 1 százalékát kifizessék az ügyintézőnek, vagy a munkáltató döntésétől függ ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell létrehoznia, vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást kell kötnie. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalásával megállapodást köthet. Az a belföldi személy, aki a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.