Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiadni a munkavállaló részére a versenytilalmi időszak lejártakor, ha a munkaviszony közös megegyezéssel megszűnt 2020. július 6-án, de a volt munkavállaló 2020. december 31-ig havonta kap egy meghatározott összegű juttatást a versenytilalmi megállapodás alapján? Ugyanazokat az iratokat kell elkészíteni, mint a munkaviszony megszűnésekor? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak és a volt munkavállalónak a versenytilalmi díj kifizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...versenytilalmi megállapodás alapján a munkáltató által a munkavállalónak vagy a volt munkavállalónak fizetett díjazás jogi alapját az Mt. 228. §-a adja meg. A versenytilalmi megállapodás lényege, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. azon jogszabályi előírásait, melyeket nem kell, illetve nem lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatás esetén. A versenytilalmi megállapodással kapcsolatos rendelkezéseket az Mt. 228. §-a tartalmazza, és az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a munkavállalónak folyamatosan folyósított titoktartási díj után? Minősülhet-e munkaviszonyból származó jövedelemnek ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti megítélése az elmúlt évtizedben többszörváltozott. Jelen álláspont szerint munkaviszonyból származó jövedelem aversenytilalmi megállapodás alapján fizetett juttatás, ám amennyibenkifizetésére a munkaviszony megszűnésekor kerül csak sor, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni.Fontos változás, hogy a nem biztosított és egészségügyiszolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodástköthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyiszolgáltatásának biztosítására.A megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...munkadíjatfizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatásiintézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján ahallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak.Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...– a szakmai gyakorlat kapcsán -biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem keletkezik (feltéve hogy aszakmai gyakorlatra vonatkozó megállapodáson túl valamilyen munkavégzésreirányuló jogviszonyt nem létesítenek), így a hallgató után járulékot vagytételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatotttanuló és a vállalkozó között – ellentétben a tanulószerződés alapjánfoglalkoztatott tanulóval – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nemkeletkezik. Ebből következően – ha nem kötnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést – eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező fizeti.A gazdálkodó szervezet ezenfelül megtérítheti a tanulónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit és mértékét a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kell meghatározni. Ezen túlmenően a Szak-tv. 48. §-a úgy rendelkezik, hogy a szakképzésben tanulószerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
2