Tanulmányi szerződésből eredő követelés

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Európai uniós forrásból folyósított adómentes juttatás

Kérdés: Helyesen jár el a kifizető, ha az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7. c) pontja szerint, európai uniós forrásból finanszírozott, nemzetközi oktatási, képzési program keretében, belföldi személy részére folyósított adómentes juttatásból nem vonja le az egyéni járulékokat, illetve nem fizeti meg az ehót sem?
Részlet a válaszából: […] ...említett jogszabályi hely szerint a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, hogy az alkalmi munka törvényikritériumainak megfelelő munkaviszony alapján kifizetett munkabér – melynekösszege már csak a felek megállapodásától függ – után az általános szabályokszerint kell a járulékokat teljesíteni. A munkaadónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] ...illetve akft. között egyik esetben sem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járójogviszony. Ebből következően az együttműködési megállapodásban kikötöttjuttatás után társadalombiztosítási, illetve egyéni járulék fizetésénekkötelezettsége fel sem merülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] Majdnem biztos, hogy nem járnak el helyesen.A megbízási jogviszonyban álló személyre a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező – adóelőleg számításánál figyelembe veendő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható.A bedolgozói jogviszony a foglalkoztató és a bedolgozó közötti megállapodás alapján jön létre, amit minden esetben írásba kell foglalni, és eltérő megállapodás hiányában határozatlan időre szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalásával megállapodást köthet. Az a belföldi személy, aki a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit és mértékét a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kell meghatározni. Ezen túlmenően a Szak-tv. 48. §-a úgy rendelkezik, hogy a szakképzésben tanulószerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.