17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 17 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 17 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
4. cikk / 17 Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője
Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
5. cikk / 17 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
6. cikk / 17 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
7. cikk / 17 Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
8. cikk / 17 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy alkalmi munkavállalónak?
9. cikk / 17 Munkavállalók lehetőségei felszámolás ideje alatt
Kérdés: Fő- vagy mellékfoglalkozású munkaviszonyt kell-e létesítenie annak a dolgozónak, akinek az előző munkahelye jelenleg felszámolás alatt áll, munkája nincs, de még nem léptették ki? Milyen módon érvényesítheti az igényét az elmaradt bére kifizetésére, illetve csökken-e az esélye, hogy megkapja, ha új munkahelyet létesít?
10. cikk / 17 Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei
Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
