Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése

Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyra tekintetteljárulékfizetési kötelezettség keletkezik. Ha az ingyenes telefonhasználatotbiztosító kifizető és a magánszemély között nincs biztosítási jogviszony, akkoraz adóköteles természetbeni juttatás értéke után a kifizetőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...az átutalást követően, dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár. Több munkáltató esetén az Eho-tv. szerint a magánszemély után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett munkáltató érvényesítheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítania kell, hogy munkavállalója a bérletet személyes céljaira még részben sem használta. Kizárólag ebben az esetben nem számít a magánszemélynél bevételnek a bérlet díjának megtérítése, és ilyenkor annak összege után a kifizetői személyi jövedelemadót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszony hiányában valóban százalékos eho-t kell fizetni. Viszont lehet olyan eset, amikor nem munkaviszonyról van szó, de a magánszemély mégis biztosított, így az étkezési jegy után 44 százalék szja-t és 29 százalékos tb-t kell fizetni, viszont nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.