Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásának jogszabályi hátterét a Tbj-tv. 100. §-ának (1) bekezdésében találjuk, miszerint amennyiben a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdőnapja 2020. július 1-jét megelőző nap, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...bérlet juttatása stb., tehát minden olyan jövedelem esetén, amely bérként adóköteles munkaviszonyból származó jövedelem, a nyugdíjas magánszemélyt nem terheli nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, a foglalkoztatót pedig nem terheli szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül az új jogszabályok alapján a munkavállaló részére 2019. január hónapban elutalt 2018. december havi önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás összege? A munkáltató a 2018. évi 1808-as bevallásban megfizette a december hóban érvényes jogszabályok alapján az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást, de most kétségei támadtak, hogy a januári kifizetés miatt meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.
Részlet a válaszából: […] ...hatályba lépő változások következtében önkéntes munkáltatói hozzájárulás már nem egyes más meghatározott juttatásként, hanem a magánszemély összevonás alá eső bérjövedelmeként adóköteles [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés]. A munkáltató az önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Készpénzben nyújtott cafeteriajuttatás

Kérdés: Milyen adókötelezettség terheli az isko-la-szövetkezeti, a nyugdíjas-szövetkezeti tagnak, illetve a munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjas személyeknek készpénzben nyújtott cafeteriajuttatást?
Részlet a válaszából: […] ...31-ét követően a foglalkoztatottaknak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (szövetkezeti tagsági jogviszonyából, illetve munkaviszonyából) származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, figyelemmel a kedvezményre is, 20,2 százalék közteher terheli.A munkáltató oldaláról tehát a korábbiakhoz képest csökken, a magánszemély oldaláról növekszik a közteher. Összesítve azonban az összes fizetendő közteher 41,2 százalék, ami nem jelentősen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés:

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Részlet a válaszából: […] ...számításánál figyelembe vett jövedelem.Az egyes meghatározott juttatások körébe tartozó (Szja-tv. 70. §) juttatásokat a magánszemély adóelőleg-alapjának számításánál, szerintünk, nem kell figyelembe venni, mivel az után a kifizető köteles megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...– a személyi jövedelemadóval növeltjuttatási érték. Ezért annak értéke a juttatásra vetítve 2,31 százalék.Ha kifizető és a magánszemély között nincs biztosításijogviszony, akkor az adóköteles természetbeni juttatás értéke után a kifizetőt27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves,összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Egy magánszemély éves szinten legfeljebb 400 ezer forintbéren kívüli juttatáshoz juthat. Ezért, ha a magánszemély az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabér után. Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet folytató magánszemélynek az áfával együtt kifizetett összeg. A színlelt vállalkozási szerződések esetében ajóhiszeműséget érdemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
1
2