Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a szeptemberben benyújtott kérelem esetén visszamenőleg augusztus és július hónapra.Az adóelőleg megállapításához a magánszemély akkor nyilatkozik helyesen szeptembertől várható egyetemi tanulmányok esetén, ha július-augusztus hónapokra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemély (fuvaros) esetén – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Családi adókedvezmény

Kérdés: Hogyan tudja visszafizetni a helytelenül igénybe vett családi kedvezményt az a munkavállaló, aki 2022. január hónapban a volt feleségével 50-50 százalékos arányban megosztva kérte a családi adókedvezményt, majd azt a felvilágosítást kapta, hogy csak 33 százalékot vehet igénybe, mert nem ő neveli a gyerekeket? Kell valamilyen bírságot fizetnie, ha majd csak az éves személyijövedelemadó-bevallásában korrigálja a hibát, és akkor fizeti vissza a különbözetet? Hogyan kerülhető el a bírság ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor mind a két szülőt 50-50 százalékban illeti meg az adókedvezmény, ettől eltérő arány nem alkalmazható. A munkáltatónak, ha a magánszemély nyilatkozata figyelembevételével állapította meg az adóelőleget, nincs kötelezettsége önellenőrzés benyújtására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Családi járulékkedvezmény fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az szja-bevallás utólagos önrevíziója során egy közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező magánszemély, aki 2021. augusztus hónapban fizetés nélküli szabadságon volt? Az érintett jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
Részlet a válaszából: […] ...nem érvényesített kedvezmény járulékkedvezményként érvényesíthető.Az adóelőleg megállapítása során a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe veszi a családi adó- és járulékkedvezményt. Ha az adott hónapban nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszából: […] ...foglalt szabályok szerint érvényesíthet családi kedvezményt. A korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet szerző külföldi magánszemélyt nem terhelheti magasabb adó annál, mint amelyet hasonló körülmények között egy belföldi magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...állami adó- és vámhatóságához, és a természetes személyt tájékoztatja a megtett intézkedésről és arról, hogy a jövedelméből a magánszemély által fizetendő társadalombiztosítási járulék levonásra nem került, ezért ebben a járuléknemben tartozása keletkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Adókedvezmények érvényesítése

Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
Részlet a válaszából: […] ...az adóelőleg megállapítása során, akár év végén a bevallásban.Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt a tárgyévet követően elkészülő adóbevallásában megoszthatja a vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Magánszemélyek különadójának megszűnése

Kérdés: Valóban megszűnik a magánszemélyek különadója? Amennyiben igen, akkor mikortól és hogyan kell rendezni a korábban különadóalapot képező juttatások utáni közteherfizetést?
Részlet a válaszából: […] ...július 26-ától valóban hatályon kívül helyezte a 2010. évi XC. tv. 8-12/F. §-ában foglalt rendelkezéseket, vagyis megszűnik a magánszemélyek 75 százalékos mértékű különadója.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatója szerint átmeneti rendelkezés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotó megteremtette a korrekció lehetőségét is arra az esetre nézve, amikor a munkáltatói tévedés azt eredményezi, hogy a magánszemélyt terhelő járulék összegét a foglalkoztató helytelenül állapítja meg és vonja le. Kétségtelen, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Költségtérítés bérré nyilvánítása

Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 170. §-ának (6) bekezdése értelmében, ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulékmegállapítási, -levonási és ezzel összefüggésben -bevallási kötelezettségének nem, vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.
1
2
3