12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Családi járulékkedvezmény fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az szja-bevallás utólagos önrevíziója során egy közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező magánszemély, aki 2021. augusztus hónapban fizetés nélküli szabadságon volt? Az érintett jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
2. cikk / 12 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye külföldi családi pótlék esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye egy 2021-ben kifizetésre kerülő megbízási díj számfejtése során az alábbi esetben? A megbízottnak, egy jelenleg 80 éves román állampolgár anyának, Romániában született mind a 4 gyermeke, akik közül kettő még gyermekkorában Romániában elhunyt. Körülbelül 10 éve az anya és az élő gyermekek (40 és 50 éves) is magyar állampolgárok, magyar állandó lakcímmel, az anya a nyugdíját is a magyar nyugdíjfolyósítótól kapja. Az anya kapott családi pótlékot Romániában, de ezt nem tudja igazolni, nyilatkozott a kifizetésről, illetve bemutatta a születési és a halotti anyakönyvi kivonatokat. A NAV állásfoglalása szerint a magánszemély csak abban az esetben veheti igénybe ezt a kedvezményt, ha a Cst. szabályai alapján Magyar-országon jogosult a családi pótlékra, és rendelkezik Magyarországon adóköteles, az Szja-tv. 29/D. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jövedelemmel. Ha az anya a magyar szabályok alapján nem jogosult családi pótlékra, vagy a gyermekei-re tekintettel nem volt családi pótlékra jogosult Magyarországon 12 évig, akkor nem érvényesítheti a kedvezményt, függetlenül attól, hogy korábban Romániában nagycsaládosként volt jogosult támogatásra.
3. cikk / 12 Családi pótlék és családi kedvezmény
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és az ehhez kapcsolódóan az eltartó szülőnek járó személyijövedelemadó-kedvezmény a középfokú, majd ezután felsőfokú tanulmányokat folytató gyerek után?
4. cikk / 12 Gyámolt gyermek nagykorúvá válása
Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?
5. cikk / 12 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
6. cikk / 12 Családi kedvezmény érvényesítése nem vér szerinti gyermek esetén
Kérdés: Igénybe veheti-e a férj is a családi kedvezményt egy 3 gyermeket nevelő házaspárnak az esetében, ha a gyermekek az anya vér szerinti gyermekei, de a nevelésünkben mindketten részt vesznek?
7. cikk / 12 Élettárs családi pótlékának figyelembevétele jövedelemként
Kérdés: A családi pótlék felét kell-e figyelembe venni adóterhet nem viselő járandóságként annak a férfinak az esetében, aki élettársával együtt kettő gyermeket nevel, akik közül csak az egyik a közös gyermekük, a másik az élettársáé?
8. cikk / 12 Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében
Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
9. cikk / 12 Élettársak családi adókedvezménye
Kérdés: Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.
10. cikk / 12 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
