1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék;– a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat;– a Tbj-tv. 30/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerinti azon ekhoalapot is, amely után amagánszemély 15 százalékos ekhót fizet. Sajnos a feltett kérdésből nem derülki, hogy a 2011-ben rokkantsági nyugdíjban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerintiazon ekhoalapot is, amely után a magánszemély 15 százalékos ekhót fizet.Keresőtevékenység – az 1-4. pontban foglaltakfigyelembevételével – minden olyan munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után amagánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,g) a munkarehabilitációs díjat,h) a mezőgazdasági őstermelő esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerinti azon ekhóalapot is, amely után amagánszemély 15 százalékos ekhót fizet. Tehát nem kell az elért keresethezhozzászámítani a rokkantsági nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kapott borravaló 81 százalékát,– azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alapjának 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15százalék,– a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat,– a Tbj-tv. 30/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2007. január 12-étől az az 1950. január 11-én született rokkantnyugdíjas nő, aki 2001. augusztus 1-jétől rokkantnyugdíjas, addig 33 év 6 nap munkaviszonnyal rendelkezett, ha rokkantsági nyugdíját megszünteti? A magánszemély 2006. december 1-jétől heti 35 órás határozatlan időre szóló munkaviszonyt kíván létesíteni, havi 150 000 forint összegű munkabérrel. Kaphatja-e a nyugdíjat és a munkabért együtt? Beszámít-e szolgálati viszonynak a rokkantságban eltöltött 5 év, illetve újból kell-e számolni a nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján megállapítható, hogy jelenlegrokkantsági nyugdíjban részesül. Először is le kell szögezni, hogy a Tny-tv.83. §-ában foglaltak értelmében az említett törvény alapján megállapítottnyugellátásról lemondani, azt – mint a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...január 1-je előtti időből kell a hiányzó napokra eső keresetet figyelembe venni. Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetet a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell, azonban ezeket a kereseteket is növelni kell a 2. számú mellékletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...belföld, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel (a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik), szokásos tartózkodási helye belföldön található,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.