4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása
Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
2. cikk / 4 Rendkívüli munkavégzés díjazása
Kérdés: A rendkívüli munkavégzés – elismert túlóra vagy egyszeri feladat elvégzésére szóló utasítás a munkáltató részéről – időtartamát minden esetben fel kell-e tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban (pl. ha a dolgozó nem a munkahelyén tölti a rendkívüli munkát, hanem külső helyszínen előadást tart)? A rendkívüli munka díjazása történhet-e úgy, hogy a személyi alapbérből számított órabér helyett olyan órabért kap a munkavállaló, mint egy külsős piaci szereplő, azaz ha egy megbízásos jogviszonyban álló külsős magánszemély a szombati előadásunkat 10 ezer forintos órabérért tartja, akkor a cég munkavállalója is részesülhet-e ugyanekkora díjazásban óránként akkor, ha az Mt. szerint a 100 százalékos túlórapótlékkal együtt is csak 4500 forint lenne az órabére?
3. cikk / 4 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
4. cikk / 4 Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?