Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően háromféle lehetőség áll a rendelkezésre annakérdekében, hogy teljes körű biztosításra vagy legalább egészségügyiszolgáltatásra tegyen szert. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.Az első legkézenfekvőbb megoldás, hogy tagsági viszonya alapjánszemélyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása

Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Összetett kérdésről van szó, lássuk külön-külön aproblémákat!Mindenekelőtt: a Tny-tv. 83/A. §-ában meghatározott – anyugdíj szüneteltetésére vonatkozó – lehetőség nem alkalmazható a rokkantságinyugdíjra. Azaz a rokkantsági nyugdíjas nem kérheti ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...más tevékenység bevétele utánjövedelem szerinti adózással adózzon a vállalkozó. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha amagánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...származó díjazás az Szja-tv. szerint önállótevékenységből származó bevételnek minősül, melyből az adóelőleg számításánál amagánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, delegalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...azzal a keresettel, amit jelenlegi munkahelyén rendszeres szociális járadékosként elért. A járadékosként elért kereseteket a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni kell. Ha ezen keresetek összege egymást követő négy hónapon át lényegesen nem kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetendő, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a biztosított magánszemély minden – a társadalombiztosítási jogszabályok szerint – járulékalapot képező jövedelme után köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozónál, az egyéni vállalkozónál és a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynél 1666,66 forint. A kerekítési szabályt csak a tárgyhónap járulékalapjának megállapításánál lehet alkalmazni (pl. ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
2