17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Ekho választása
Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a munkaviszonyából származó jövedelmére egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég munkavállalója, ha a tevékenysége megfelel a feltételeknek? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a választás a kiva alapját?
2. cikk / 17 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
3. cikk / 17 Ekhós művész járuléka
Kérdés: Milyen összeg után kell járulékot fizetnie egy napi 4 órás munkaviszonyban álló művésznek, aki a továbbiakban ekho szerinti adózással szeretné felvenni a jövedelmét? Elegendő a minimálbér feléig megfizetni, ha másutt nincs főállása?
4. cikk / 17 Nyugdíjas tag osztaléka
Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
5. cikk / 17 Ekhós munkavállaló minimumjáruléka
Kérdés: Miként érinti a minimumjárulék-fizetési kötelezettség az ekho szerinti adózást választó munkaviszonyos dolgozókat?
6. cikk / 17 Ekho szerinti adózás
Kérdés: Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem kell megfizetni a minimálbér 12-szerese után a normál szabályok szerint a közterheket? A kérdés az Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásával összefüggésben merült fel.
7. cikk / 17 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
8. cikk / 17 Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
9. cikk / 17 Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
10. cikk / 17 Ekhós munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?