Ekhós munkavállaló minimumjáruléka

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb.Az Ekho-tv. értelmében az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jogviszony keretében elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. E szabály nem alkalmazható akkor, ha a magánszemélyt a foglalkoztató munkaviszonyban és például megbízási jogviszonyban is foglalkoztatja. Ebben az esetben a biztosítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...következően a kereseti korlátba csak a kifizetőtől származó és járulékalapot képező jövedelem jöhet számításba. Az adószámos magánszemélyre – mint egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban munkát végzőre – a Tbj-tv. 5. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen nem alkalmazható a munkabérrel kapcsolatos kedvezmény, már csak azért sem, mert ez esetben az adó nem a kifizetőt, hanem a magánszemélyt terheli.Az osztalék után a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót – a törvény 2. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett összegről, a levont személyijövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.A tanulók a szünet ideje alatt vállalhatnak például korrepetálást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló viszonyra tekintettel – akár nullaf­orintos megbízási díjban is. Ebben az esetben viszont arra kell figyelni, hogy ha az érintett magánszemélynek máshol sincs biztosítással járó jogviszonya, havonta 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerintiazon ekhoalapot is, amely után a magánszemély 15 százalékos ekhót fizet.Az elmondottakból következően a kiegészítő tevékenységetfolytató egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére vállal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...lehet bejelenteni alakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztáraknál.Eltartó lehet minden olyan nagykorú magánszemély, aki aMagyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, és a Tbj-tv. 5. § (1)–(2)bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.
1
2