Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítése, illetve maga a kifizetői szociálishozzájárulásiadó-fizetés sem befolyásolja a magánszemélyt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap összegét.Az osztalék után maximum a minimálbér (tehát nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek két módszer közül választhatnak. Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. E módszer választása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...annak illetőségére tekintet nélkül. Ugyanakkor a százalékosegészségügyi hozzájárulást a Tbj-tv. 11. §-ának hatálya alá tartozómagánszemély után egyáltalán nem kellett megfizetni [Eho-tv. 5. § (2)bekezdése]. 2004. május 1-jétől szűkült a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...származó díjazás az Szja-tv. szerint önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, melyből az adóelőleg számításánál a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.