Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában a járulékfizetésikötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózómagánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza,feltéve hogy a különbözetet év közben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kapott borravaló 81 százalékát,– azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alapjának 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15százalék,– a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat,– a Tbj-tv. 30/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, hiszen ugyanazon magánszemély több kedvezőadózási mód egymás melletti alkalmazásával indokolatlan előnyökhöz juthat.Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, és mégis alkalmazható legyenmindkét kedvező szabály, az adott magánszemélyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...más tevékenység bevétele utánjövedelem szerinti adózással adózzon a vállalkozó. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha amagánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szólóEkho-tv. azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik a foglalkozások besorolásáravonatkozó FEOR-számokkal megjelölt foglalkozások keretében szereznek adókötelesbevételt. Ha a magánszemély a közterhek megfizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...meg, mely 2006. január 1-jétől hatályos.Az ekho választásának feltételeiAz ekho választásáról nem a foglalkoztató, hanem az érintettmagánszemély dönt. Az erre vonatkozó nyilatkozatát a kifizető felé bármikormegteheti. Az ekho választásának tevékenységi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző magánszemély helyzete speciális a társadalombiztosítási jogszabályok rendszerében. Tekintettel arra, hogy egyéni vállalkozónak nem minősül, így ezen a jogcímen rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetendő, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a biztosított magánszemély minden – a társadalombiztosítási jogszabályok szerint – járulékalapot képező jövedelme után köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
2