Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...kerül.A törvény ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése pedig kifejezetten a 11. § (3) bekezdésének c) pontjára utal vissza, amikor a magánszemély járulékfizetési kötelezettségét említi. "A (3) bekezdés c) pontjában említett különadóalap után a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Egyes meghatározott juttatások felmentési idő alatt

Kérdés: Keletkezik valamilyen bevétele a vezető beosztású munkavállalónak abban az esetben, ha a felmentési időre a munkaviszony későbbi időpontban történő megszűnéséig a munkáltató továbbra is biztosítja számára a cégautót, valamint a mobiltelefont? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...elmondható, hogy a munkaviszonyhoz kötődő jövedelmek, juttatások adózási következménye független attól, hogy a magánszemélynek van vagy nincs munkavégzési kötelezettsége. Ezért ezekre a jövedelmekre, juttatásokra – így a telefonjuttatásra és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Különadó

Kérdés: Valóban 75 százalékos mértékű különadó-fizetési kötelezettséggel kell számolnia annak a személynek, aki húsz évet töltött el a közigazgatásban, és most megszűnik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...Országgyűlés kevés olyan szigorú jogszabályt alkotott, mint amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik, és a 2010. évi XC. tv.-ben található meg.A jogalkotó nem titkolt szándékkal a jogviszony megszüntetésével összefüggésben kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Jövedelem késedelmes kifizetése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 10. § (1) bekezdése alapján a jövedelemmegszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemélyvagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt amagánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye

Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...vehető figyelembe semmilyen kedvezmény vagy levonás. Az Szja-tv. 48. § (5) bekezdése szerint magasabb mértékű adóelőleg levonható a magánszemély kérésére, de az így alkalmazott adóelőleg-mérték nem haladhatja meg az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsot. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig hátralévő hónapok száma megegyezik, vagy kevesebb, mint ahány havi végkielégítést a magánszemély kapott, akkor a teljes összeget a munkaviszony megszűnésének évében kell jövedelemként figyelembe venni.Az Szja-tv. 33/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.