Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] ...míg nem eredeti jogosult, például örökös esetén egyéb tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A belföldi illetőségű magánszemélyt teljes körű, a külföldi illetőségű magánszemélyt korlátozott adókötelezettség terheli Magyarországon. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Ingatlan-bérbeadás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadási tevékenység végezhető adószám és bejelentkezési kötelezettség nélkül magánszemélyként, adószámos magánszemélyként, illetve egyéni vállalkozóként is. Amennyiben a magánszemély – mint jelen esetben – korábban nem foglalkozott ilyen tevékenységgel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...adókedvezményét.A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Magánszemélyek különadójának megszűnése

Kérdés: Valóban megszűnik a magánszemélyek különadója? Amennyiben igen, akkor mikortól és hogyan kell rendezni a korábban különadóalapot képező juttatások utáni közteherfizetést?
Részlet a válaszából: […] ...július 26-ától valóban hatályon kívül helyezte a 2010. évi XC. tv. 8-12/F. §-ában foglalt rendelkezéseket, vagyis megszűnik a magánszemélyek 75 százalékos mértékű különadója.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatója szerint átmeneti rendelkezés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...uniós állampolgár egyidejűleg csak egy tagállamtársadalombiztosítási rendszerébe tartozhat. Az a körülmény, hogy az osztrákmagánszemély ausztriai biztosításáról igazolást tud bemutatni, még egyáltalánnem jelenti azt, hogy a magyarországi munkavégzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyeta munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. E szabályozás alapjánegyértelmű, hogy a munkavállalóra tekintettel, a hozzátartozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.